Gödöllői Irodalmi Díj "Füstbe ment terv" 1. helyezés

Újabb jelentős mérföldkőhöz ért az életem, mikor kimondták a Gödöllői Irodalmi Díj zsűritagjai a nevemet, mint a próza kategória első helyezettje. Én ekkor még mit sem sejtve éltem az életem, pusztán annyit tudtam, hogy lesz egy díjátadó, ahova el kellene látogatnom. Ezért a hét korábbi felében egyre gyakrabban járt az eszem azon, hogyan jutok el Gödöllőre, hogyan alakul majd a díjátadó. Reménnyel eltelve, elindultam a könyvtár felé, ahova a program kezdete előtt fél órával akartam megérkezni. Nos... kicsit túlbiztosítottam magam, így pedig sikeresen megérkeztem egy egész órával a díjátadó kezdeti időpontja előtt, ezért egy kis városnézéssel indítottam az ottlétem. Miközben sétálgattam és leálltam beszélgetni egy emberrel, aki épp a diákok ügyeit képviselte, a feszültség egyre nőtt bennem. Vajon minden rendben lesz? felengednek a színpadra? hányadikként végzek majd? mi fog történni az eseményen?... Sok gondolat kavargott bennem a félelemmel telitől az reménybe burkolt örömig.

Mikor a próza kategória helyezettjeit sorolták, és a második neve elhangzott, belém hasított egy érzés "első lettem?", majd felolvasták a nevem, a pályázat leadásánál kért bemutatkozásom, és tapsvihar. Fel sem fogtam igazából, hogy mi történt, de a testem magától mozdult, kimentem a közönség elé, átvettem a díjat, lefotóztak és hamarosan visszaültem. Remegtem, mint a nyárfalevél. Ezt pedig egy újabb meglepetés követte, mikor a nagyjából 100 emberből álló közönség előtt felolvasásra került a novellám. Próbáltam a végén kissé végignézni a tömegen, hátha valamit leolvashatok az arcukról, de mozdulni is alig bírtam a hatalmas öröm okozta sokktól. Kicsivel ez után véget ért a díjátadó, és emberek jöttek oda hozzám, akik gratuláltak és az élményeiket mesélték a művemmel kapcsolatban. Olyan szinten az élmény hatása alatt álltam az este további részén, hogy szerintem egy értelmes mondatot is nehezen formáztam meg a szavaimmal.

[justify]Nagy öröm számomra ez a díj, úgy érzem, végre elismerték az immár több, mint tíz éves munkámat az irodalom területén.

Köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult valamilyen formában ahhoz, hogy a tegnapi nap folyamán megkaphassam ezt a díjat.