Yuu Solk
/
|
/
← Vers
Vers

Utazó álom

Szemem egyre csukódik,
egyre, egyre zárul,
már hangom is elcsuklik,
a világ látványa, csak el múl.

Álmosan íródnak a sorok.
Fáradt, lecsukódó szemmel
nagyokat horkolok és gondolok,
álmodok a kedvesemmel.

Elhagyja fejem az álom
és kezdetben csak utazom
majd megtalálom
és hűvös testét átkarolom.