Mozdulatlan vég

Ötök vérfagyasztó emelkedése
Kiket angyalok sodortak erre
Maguk urán nem hagynak semmit,
Lehajtott fejű árnyakat, ennyit

Első, egy férfi személye ködös,
Haja szürke, füsttől száraz, büdös
Menő emberi figura, az észt osztja,
Közben tiniket pénzüktől fosztja

Második szintén férfi, de lehet nő,
Kiben az alkohol szintje csak nő,
Emelkedik míg nem már csak unatkozik
És issza tovább bele nem hal ő iszik

Harmadik nem tudja hol is van
Nevét sem tudja teljesen pontosan
Fogalma sincs mi történik itt
Csak lobogtatja fertőzött tűjeit

Negyedik is jön, lassan csoszogva
Csonttá vált kezében láncos homokóra
Hosszú fehér szakállát porban húzza
Soha egyszer sem bukva ettől orra

Ötödiknek teste fekete páncéllal van fedve
Öltönyös figura, "segít" ha el vagy tévedve
Vagyonát osztja bőkezűen, nagylelkűen,
Majd kéri vissza nyugodtan, dühödten

Ötök, kik hozzák a vég hírét magukkal
Égetik emberekbe magukat forró parázzsal,
De ők csak hírei az igazi veszélynek,
Az angyali kegyetlen érintésnek