Mérgezve s leszúrva

Mocskos folyadék kúszik alá egy csőben,
hogy vért hányasson fel az izmokkal.
Fehér cementtömb úszkál a vérben,
mi csak folyik, megállíthatatlan karokkal.

Szem nyílik ki a has falán vörösen,
mert éles penge fürdőzik benne.
Sár árad az üregbe, mérgezve erősen,
csak nagyítva a hatást égető víz fele.

Zárul a világ hólyagos gömbök előtt,
a látótáv pihenni készül tél felé.
Vörösben úszva a fájdalom felnőtt,
hogy sötétben járuljon maga elé.

Ökölbe szorított izom szárítja a testet,
kipumpálva mindent mi itt tartja.
Utolsót ütnek a dobra, már ő adja a csendet,
majd ledobja azt, mi eddig lelkét marta.