Vers
Iskayenita vallásos szöveg részlet
Mély torkon nedvek bugyognak fel,
édes hangok szelik a romlott levegőt.
szavak, mik a vasat rohasztják el,
csak boldogabbá éltetik a hatalmas őt.
Ő fáklyát tart csontos kezében,
égve égő, sötéten izzó lángokat,
éltet kioltó hatalmasság szemében,
léte hallat keserű, suttogó hangokat.
Nevében morajlik hatalmas árnyéka,
hústenger kúszik porban előtte, őt nézve,
s futnak a csontos bűnösök falakba,
mert ő hozá a halált végbe lassan érve.