Halk sikoly

Elég legyen belőled, te tetves, te rohadék,
az ember húsát eszed, hogy maradhass,
rohadt parazita, tőled bár megszabadulhatnék,
de tudom mostanra, én, ez kell, hogy alkothass.
Mi nekem méreg az neked az életet adja,
csak tudnám meg, mi is az miben pusztulok,
mi eszi lelke bőszen, halálom mi akarja,
hogy lessek őszen s nézzem, mit őként akarok.