eMBER 15

Ahol a démonok alszanak, ott járnak táncot álmaid,
vidáman, nevetve tombolnak, hiszen ők az vágyaid,
félelmeid körül hosszú árnyakat vetve. Egy messzi...
túl messzi ábránd közepén, mert ott lehet igazán elveszni.

Mint fagy a ködben, úgy fehérlik ki a kristály tiszta tűz,
ezen elveszett helyen. Itt a szigorú stressz nem űz,
csak messziről méreget. Arra vár, mikor lépsz ki innét,
mikor szívod újra az ő mély, testes aromájú vérét.

Ő az alkohol, ki körbevesz, ölel és el nem enged,
ápol, eltakar, újra és újra a nyomodba ered,
míg meg nem talál, hogy szeressen ismét,
hogy ne lásd az élet földön nyüzsgő férgét.

Ő a kávéd, a cigid, a kábítószered, a szenvedélyed...
a hamis lángod őrzője, a társadalom nyelvének hegye.
Ő az, aki sosem nyüszít, menekül, vagy szenved. Éljed
a világát bőszen! Veled ellentétben ő tudja, hol a helye!