Döntsd el a semmit

Napsütötte kék égen éld életed,
ne essen le szellemed a mélybe,
mert ezzel az angyalokat eteted,
vagy magadat fojtod a kéjbe.
Csak hozz és húzz határokat,
miket túl lehet élni vagy lépni!
Vezesd magadban a karokat,
ne kelljen senkinek se félni!

Vagy etess ragadozókkal,
zsákmányt s ártatlant hanyagul,
megtévesztő, hízelgő szavakkal,
válassz kételyt s kétségbe esést anyagul!
Lépj fel a lépcsőn, majd lökj le minket,
ne törődj a szívekkel, vágyakkal,
csak húzz magadra egy fehér inget,
s vedd körbe magad széttúrt ágyakkal!

Vagy maradj meg magadnak,
ne érdekeljenek mások mondatai,
csak a hétköznapokba akadnak,
ezek is a szürkeség adatai!
Tegyél magad mellé keresztet
és szimbólumok sokaságát,
ne féltsd óvott, teleültetett kertedet,
félve metszd le a fáidnak ágát.

Vagy tévedj el, ha már az kell,
ne nézz előre se hátad mögé,
emeld a vízzel teli fejedet fel
és járulj a magukat választók elé!

Csak tegyél már bármit!
Hasalj le, vagy nézz el!
Ölj ha ölnek végre téged!
Válassz már és tekints fel!