Yuu Solk
/
|
/
← Vers
Vers

Döntés

Érzem a hideget a hátamon,
ahogy nekidőlök a kockának,
csak nézek előre a határon,
lassan vége lesz ennek az órának.

Lassan telnek a percek,
ahogy változom folyamatosan,
úgy kerülnek elő a tercek
és így látom a határt pontosan.

Fagyott a kocka oldala,
így nekem sincs már bőröm,
csak a fagyott külsőm sugárzása,
nem kellene már neki dőlnöm.

Lassú percek telnek, ahogy döntök,
hogy el kell hagynom e helyet,
így nyílt lapokkal új külsőt öltök,
legalább felem elhagyhassa e helyet.