2020

Jött a szél, és hozta a havat magával;
úgy söpörve végig a lustaságban edzett talajt,
ahogy a tavasz hinti be rendre vastagon magjával,
s ezzel ítélte kegyetlen és kíméletlen sarjadásra a bajt.

A világ égett az arcpirító krémjeinek hatásától,
felgyújtotta önmagát, hogy ne kelljen a tükörbe,
vagy akárcsak egy tócsába tekintenie nagy hasától,
mit kúrák alatt edzve helyezte magát ezoterikus tű körbe.

A fehér lepel, ez után úgy takarta el, mint a halott arcát,
ki tényleg meghalt, ellentétben vele, ki csak játszik most is,
tettetve azt, hogy mindennel megvívta csodálatos, nemes harcát,
majd felkel és lelkébe sajtolja, amit megérdemel, még a fost is.