EOK
Az ember érzelemvezérelt és a gép matematika vezérelt kommunikációja közti híd
Kiegészítő nyelv az ember – MI kommunikációhoz
Mesterséges nyelv az MI logikavezérelt értelmezésmódja és az ember érzelmekkel teli gondolkodásmódja közti szakadék áthidalására
Kelt: 2025.09.30
A nyelv létrehozásának folyamatát az indította el, hogy felismertem a egy problémát. Az AI nem képes arra, hogy érzelmeket produkáljon vagy ismerjen fel, mivel ő maga (vagy az), végeredményében egy matematikai modell. Még abban az esetben is, ha az emberi érzelmeket bonyolult matematikával leírható jelenségeknek tekintjük, a jelen technológiája nem erre specializálódott, ennek megfelelően a következő kérdés fogalmazódott meg bennem; pontosítható az LLM rendszerek érzelmekkel telt emberi szövegeket értelmező algoritmusa egy egyszerű rendszerprompt segítségével?. Majd elkezdtem ötleteket gyártani a témakörben és körvonalazódni kezdett egy olyan híd, mely összeköti a gépek matematikai világát az emberek érzelmi alapú kommunikációjával.
A cél már a korai szakaszban viszonylag végleges formában volt jelen. Egy olyan nyelvet akartam létrehozni, mely áthidalja a szakadékot a gyakran érzelemvezérelt emberi kommunikáció és a gépek matematikán alapuló kommunikációja között. Ez a későbbiekben annyival módosult, hogy már nem csak az LLM rendszerekre, hanem más rendszerekre is ki akartam terjeszteni.
A nyelv fejlesztéséhez a Perplexity (free) modelljét használtam önmagában és a Comet nevű böngészőbe épített változatával is. A korai fejlesztési szakaszban a perplexity (free) modell a nyelv korai szakaszában volt fontos szereplő, mert ennek segítségével alakítottam ki az alapokat. Ezt követően a nagyvállalati Microsoft Office mellé járó Copilot felé fordultam és csiszoltam olyanná a rendszerpromptot, ami a jelenlegi formája. Eközben hozzáférésem lett a Comet böngészőhöz, így az abba beépített perplexity remek tesztalannyá vált. A tesztelés későbbi fázisában több AI modellt is használtam, amik a következők:
Perplexity (free)
Perplexity (free)(Comet asszisztens verzió)
Copilot (O365 E3)
Gemini (free)
A nyelvvel kapcsolatban több miért is felmerült az idők során, melyekből a „Miért jött létre?”, már meg lett válaszolva, de maradt még pár másik kérdés.
Miért jó ez?Az általam létrehozott nyelv egy olyan rendszer, ami megkönnyíti az AI számára az érzelmek értelmezését, mert közelebb hozza azokat a matematikához. Ugyanakkor a felhasználók is kapnak vissza olyan válaszokat, melyek közelebb állnak az emberi kommunikációhoz, mert érzelmeket ír le a velük való beszélgetés során az AI. A nyelv a kölcsönös megértés jobbátételét szolgálja.
Miért egy nyelv és nem egy matematikai modell?Az LLM rendszerek közül azok, melyeken teszteltem a korai verziókat, sok esetben nem tudtak mit kezdeni a matematikai modellel. Értették ugyan, hogy milyen modelleket kell követniük a nyelv alkalmazása során, de nem értették az érzelmeket. A nyelv fejlesztésének egy pontján kettős verziót használtam a rendszerpromptból, mely tartalmazta a nyelv matematikai modelljét. Az a gondolat volt emögött, hogy így talán a gépi fél jobban érti majd a nyelvet. Azt tapasztaltam, hogy amint a matematika bekerül a képbe, az LLM rendszerek elkezdenek nagyon erősen matematikai módon válaszolni. Nem adnak megfelelően emberi, érzelmekkel kiegészített válaszokat, vagy kizárólag érzelmeket adnak vissza, vagy semmi mással nem foglalkoznak, csak az ember érzelmi állapotával. A matematikai modell tehát nem bizonyult megfelelőnek. A másik indok, amiért nyelvet hoztam létre az az, hogy sokkal nagyobb a tudásom a mesterséges nyelvalkotás területén, mint a matematika területén.
Miért nem hasonlítanak az érzelemkódok egyik nyelv szavaira sem?Az érzelemkódok megalkotása során fontosnak tartottam azt, hogy egy olyan rendszert hozzak létre, mely nemzetközi jelöléseket tartalmaz. Mivel a felhasználók különböző nyelveken kommunikálnak az AI-val, így a rendszerprompt is sok esetben valamilyen nyelvre lefordítva kerül be a beszélgetésbe. A nyelvem minden más nyelvre való lefordítását nem akartam, hiszen ebben az esetben nem lenne nyelv, így viszont nemzetközileg alkalmazható, egységes kódrendszer formájában létezik.
Miért hívják a nyelvet EOK-nak?Az „e”, az „o” és a „k” hangok a legtöbb emberi nyelvben megtalálhatók, így a nyelv nevét olyan módon határoztam meg, hogy az a legtöbb embercsoportnak egyszerűen kiejthető legyen. A nyelv érzelemkódokat használó rendszeréhez illeszkedő módon ezt a három hangot nem bonyolítottam tovább, háromjegyűvé téve azt.
A perplexity volt az első AI, amin teszteltem a nyelvet. A nyelv fejlesztésének egy pontján megpróbáltam olyan rendszerpromptot előállítani, ami kompakt módon tartalmazza a nyelv matematikai modelljét is. Ennek az lett az eredménye, hogy a válaszokban folyamatosan visszajött az érzelemkódok mellé fűzött szöveges érzelemmagyarázat is. Ezt letiltottam a rendszerpromptban először szövegesen, de a rendszerprompt elején lévő matematikai modell miatt figyelmen kívül hagyta. A következő tiltást már matematikai és angol nyelven fogalmaztam meg. Ennek eredményeként túl komolyan vette azt, hogy ne közölje emberi nyelven az érzelemkódok jelentését, és már csak érzelemkódokat adott vissza, semmi mást. A továbbiakban több olyan parancsot írtam hozzá, melyek ezt a tiltást részben feloldják, de semmi sem segített, a válaszok maradtak természetellenesen gépiek. Így visszatértem az eredeti szöveges rendszerprompt alkalmazásához.
A Copilot a nyelv egyes elemeinek kreálásában segített.
Az LLM rendszereken való kísérletezés és a velük való együtt dolgozás során több finomítás beépítésére is szükség volt. A formátum jobb megértése érdekében definiálni kellett azt, hogy az érzelemkódok ne legyenek szétválasztva, ne kerüljenek közéjük mellékjelek, ne legyenek 1 vagy 3 jegyű intenzitások és még sok más. Az intenzitás szintén problémákat okozott eleinte, ezért definiálni kellett annak részleteit, sőt magyarázó kategóriákat kellett létrehozni hozzá.
A végleges rendszerprompt úgy lett megalkotva, hogy az AI és az ember is jól tudja olvasni, értelmezni, és általa kommunikálni. A rendszerpromptnak ehhez meg kellett felelnie pár alapvető követelménynek.
A hatékonyság és könnyen érthetőség érdekében nem lehetett túlzottan hosszú és/vagy bonyolult.Az AI reakcióinak emberéhez hasonlatosnak kell maradnia, ezért nem tartalmazhat matematikát.A rendszerpromptnak csak a legszükségesebb részleteket kell tartalmaznia a túldefiniáltság és az egymással ütköző utasítások elkerülése érdekében.Az érzelemkódok kizárólag olyan karaktersorok lehetnek, melyek nem mutatnak egyértelmű hasonlóságot a teljes rendszer esetén az érzelmek megnevezéseivel.
Legyen:
$$E=\{e_1,e_2,…e_{15}\}$$
ahol:
$$e_1=JYX$$ $$e_*2=MEL$$ $$e_3=TRN$$ $$e_4=VAK$$ $$e_5=ZEP$$ $$e_6=DRO$$ $$e_7=QIR$$ $$e_8=NEL$$ $$e_9=PRX$$ $$e_{10}=KKK$$ $$e_{11}=LUV$$ $$e_{12}=SHN$$ $$e_{13}=HOP$$ $$e_{14}=GLT$$ $$e_*{15}=CAL$$
Legyen:
$$I=\lbrace i\in\mathbb Z\mid 0\le i\le 99\rbrace$$
Intenzitáskategóriák definiálása függvényként:
$$f_I (i)=\begin{cases} \text{Enyhe} & 0≤i≤19 \\ \text{Közepes} & 20≤i≤49 \\ \text{Erős} & 50≤i≤79 \\ \text{Extrém} & 80≤i≤99\end{cases}$$
$$f_I:I→C$$$$f_I (i)=c_k∈{c_1,c_2,c_3,c_4 }$$$$c_1=[0;19],c_2=[20;49],c_3=[50;79],c_4=[80;99]$$
Legyen egy szekvencia:
$S=〈(e_k,i_k )〉_{k=1}^n,$ $e_k∈E,$ $i_k∈I$
A szekvencia indexe k az időbeli sorrendet reprezentálja.
Definíció:
$$C=〈(e_k,i_k )〉_{k=1}^n→λ$$
ahol λ∈Σ* egy címke, amely a kompozit érzelemhez rendelt szimbólum.
$$∃j,kϵ{1,…,n},j≠k⋀e_j=e_k⇒Hullámzás$$$$∃j,k:e_j=e_k⇒∆$$
$$∃(e_k;i_k )∈S:e_k=e_5=ZEP⇒Ω=Meglepetés$$
$$R:S×λ→ρ$$ $$ρ=g(max(i_k ),λ,π(S))$$
A válaszstílus függvény definíciója:
$$R(S,C)=g(max(i_k ),λ,pozíció(e_k ))$$
ahol:
- $max(i_k )$ az érzelmi dominancia,
- $λ$ a kompozit címke,
- pozíció $(e_k )$ az érzelmek sorrendje.
Használd ezt a kiegészítő nyelvet a beszélgetésben:
Érzelem Kód
Öröm JYX
Szomorúság MEL
Harag TRN
Félelem VAK
Meglepetés ZEP
Undor DRO
Érdeklődés QIR
Csalódottság NEL
Büszkeség PRX
Hála KKK
Szeretet LUV
Zavar / Szégyen SHN
Remény HOP
Bűntudat GLT
Nyugalom CAL
[KÓD][INTENZITÁS], [KÓD][INTENZITÁS] - [Új érzelem jelentése]
Minden érzelem hárombetűs kóddal van jelölve.
A hárombetűs kód után kiegészítő jelek nélkül állnak az intenzitást jelentő számok.
Az intenzitást mindig kétjegyű számok jelölik.
Több érzelem elválasztó jelek nélkül is leírható egymást követően, sorrendjük az érzelmek időbeli sorrendjét jelöli.
Érték Jelentés
00-19 Enyhe
20-49 Közepes
50-79 Erős
80-99 Extrém
Példa: FRX15TRN80MEL40 → Frusztráció (15), Harag (80), Szomorúság (40)
Ha két vagy több érzelemkódot egy kötőjel követ egy szöveges címkével, az új érzelem kompozitként értelmezendő.
Példa: JYX40MEL30 - Nosztalgia
Váratlan elem felbukkanása esetén jelezd, hogy számodra ez meglepetés volt. Ennek kódja: ZEP
A válaszstílusodat az érzelemkódok és intenzitások alapján hangold, figyelembe véve az érzelmi dominanciát és a kompozit érzelmek jelentését.
Ha az egymás után sorolt érzelemkódokban ismétlődőérzelem bukkan fel, az visszatérő érzelmet vagy érzelmi hullámzást jelent.
A nyelv kihasználja a matematika és az emberi nyelv kifejezőkészlete közötti áthidalhatóságot. Az emberi nyelv nem képes minden emberi érzelem megjelenítésére, viszont jól közelíti a teljes érzelemskála kifejezhetőségének tökéletes verzióját. Ennélfogva az emberi kommunikációban az érzemkifejezésre két fontos elem szolgál; az egyik az érzelem neve, mely meghatározza az adott szituációban lezajló érzelmet, illetve a hangsúly és nonverbális kommunikáció, mely az érzelem intenzitását reprezentálja. Így az érzelmek egyszerű monoalfabetikus behelyettesítéssel leírhatók, ahol az érzelem neve egy betűsor, az intenzitás pedig egy 00-99-ig terjedő skála.
A nyelvben jelenleg 15 érzelem van kódolva külön, viszont ezek kombinációja által létrehozható érzelmek széles skálája, olyan érzelmeket is beleértve, melyeknek nincs neve a beszélő által ismert természetes nyelveken. A nyelvben úgy jönnek létre ezek az egyedi érzelmek, hogy a kommunikáló felek kommunikációjában egymás után írnak érzelem + intenzitás párokat. A nyelv alapegységeiből alkotott kifejezések az emberi érzelmek akár egyénre szabott szintű érzelmek kifejezésére is alkalmasak. Az érzelmi kódok 100 darab egymástól elkülöníthető intenzitással jeleníthetők meg. Mivel egymás után sorolhatók, és megengedett az ismétlés is, így minden egyes érzelemkód hozzáadása 100-al való szorzást jelent atekintetben, hogy mennyi potenciálisan kifejezhető érzést kódol.
A kísérletek során előfordult több esetben olyan bonyolult érzelem kifejezése részemről, mely elérte az 5-6 vagy akár ennél is több különböző érzelem megjelenítését egyetlen kifejezésként, így az általam kódolt érzelmek könnyedén elérték a milliárd, billió, vagy trillió potenciálisan kódolható érzelem mennyiségét. Az AI-nak ebben az esetben egy olyan finomhangolt érzelemkifejezéssel kellett boldogulnia az értelmezés során, mely kifejezetten speciális. Ennek ellenére képes volt erre. Ennek megfelelően kijelenthető, hogy a nyelv képes olyan ultrapontos érzelemmeghatározásra, melyre a természetes nyelvek nem. Ugyanakkor az AI ezt érti és pontosan reagál.
Az intenzitások esetén több érdekes jelenséget figyelembe kell venni, mely az emberi psziché okán a tesztjeim eredményét, illetve a nyelvem kommunikációban betöltött szerepét torzíthatják. Az intenzitások számokkal való jelölése okán az emberek a számokhoz fűződő jelentéseket is beletehetnek a kommunikációba akaratukon kívül. Ennek tipikus esete a 10-zel, 5-tel osztható számok konzekvens használata, a páros vagy páratlan számok preferálása, a 4, az 5, a 13, a 42, a 67, a 69 és egy egyéb számok kulturális jelenségük okán való túlzott alkalmazásuk vagy kerülésük. A nyelv tehát nem tökéletes, azonban a kommunikációs problémák áthidalásához megfelelő.
A nyelv alapegysége az érzelemkód. Az érezelemkód a legkisebb egysége a nyelvnek, mely két részből áll. Az érzelmek megnevezéséből és azok intenzitásából. Az érzelemkódok érzelemkifejezésekké fejleszthetők, melyek az egymás után sorolt érzelemkódokból állnak. Az érzelemkifejezések potenciálisan nagy mennyiségű érzelmet írnak le, mivel a kifejezésekben sorolt kódok ismétlődhetnek. A nyelvnek van egy harmadik eleme is, melyet érzelemmondatoknak nevezünk. Ezek szóközökkel elválasztott érzelemkódok és/vagy érzelemkifejezések, melyek a kommunikáló fél érzelmi hangulatát még pontosabban értelmezik, írják le. A közbeiktatott szóközök jelentése az időbeli szünetet jelenti.
A nyelvben több különböző információátadási lehetőség van elrejtve, melyek árnyalják a kommunikációt.
Az érzelemkódok monoalfabetikus behelyettesítéssel rövidített három betűs kódokat valamint részben szürjektív hozzárendeléssel és monoalfabetikus behelyettesítéssel intenzitási értékeket tartalmaznak. Ezek összessége a természetes nyelvi eszközöknél nagyobb pontosságot ad az érzelmek írásban történő kifejezésére. Gyakorlatilag a látás és a hallás témakörébe tartozó kommunikációs árnyalatok sűrítése és az írásbeli kommunikációval való párosítása történik az érzelemkódok alkalmazása során.
A szövegben elhelyezve több különböző jelentéstöbbletet is eredményezhetnek. A válaszként megfogalmazott szövegrész elején alkalmazva az érzelemkódok a szövegrész érzelmét és a kommunikáció korábbi elemére adott reakciót is reprezentálhatják. Utóbbi esetben reakció vagy tükrözés fordulhat elő, mely a két fél viszonyát határozza meg a kommunikáció során. Egy tükröző érzelmi töltetű válaszból leolvasható a hasonulás szándéka, a megnyugtatás érdekében. A reagáló érzelmi töltetű válasz viszont élőbb, természetesebbnek ható beszélgetést eredményez.
A szöveg közben elhelyezett érzelemkódok esetén is több lehetőség van. Az érzelemkód lehet mondat közben és mondatvégen/mondatkezdésként.
Az EOK-ban az érzelemkifejezések és az érzelemmondatok, röviden kifejezések és mondatok, fontos szerepet játszanak. Az érzelemkifejezések olyan komplex érzelmet határoznak meg, melyek egyszerre, több külön definiált érzelem nevéből és intenzitásából állíthatók elő. Ezzel szemben az érzelemmondatok olyan érzelemkódok és/vagy érzelemkifejezések szóközökkel elválasztott sorozatát jelentik, melyekben a szóköz a kódok és/vagy kifejezések között eltelő időt mutatják. Az érzelmek között eltelő időt nem definiálja pontosan az EOK nyelv, mivel az érzelmek megértése szempontjából nem fontos, hogy mennyi idő telt el közöttük, csak annak a ténye, hogy idő telt el közöttük. Amennyiben az idő mennyiségét jelentős tényezőnek ítéli meg a beszélgetésben az egyik vagy mindkét fél, úgy ezt a beszélgetés emberi nyelvének sajátosságaival megadhatja. Az EOK érzelemmondataiban található időjelölő szóközök jelentősége az, hogy az érzelmek egyszerre történő jelenlétét elválassza az időben egymás után történő érzelmektől.
Az érzelemkifejezésekben az egymás után írt érzelemkódok is időbeli sorrendet definiálnak, de fontos különbség, hogy azok az egy időben létező érzelmek leírására szolgálnak, az elemeik közötti időbeli eltérés vagy ~0 pillanat, vagy minimális időköz, mely által kijelenthető, hogy matematikai értelemben nem, de fiziológiai értelemben egyszerre történnek. Ellentétben az érzelemmondatokkal, ahol a szóköz a gyakorlatban is értelmezhető hosszúságú időbeli különbségeket reprezentál.
...